Mély Erdő (Fukai Mori Hungarian Translation ,azaz magyar fordítás)

Biztos vagyok benne, hogy a szív amit hátrahagytam

Még mindig rejtve van a mély, mély erdőben.

Kimerülten, erőtlenül ahhoz, hogy keressek

Emberek tűnnek el a végtelen sötétségben

Ha olyan kicsi, Kíváncsi vagyok láthatom-e épp most?

Ahogy tovább élünk,

Egy kicsit még vesztünk.

Eltakarva csalással és hazugsággal,

Megfagyottan állunk egyhelyben, Képtelenül arra, hogy felkiáltsunk.

A napok haladnak és változnak

Anélkül, hogy mi felismernénk milyen kék is az ég.

Legyőzve ezt a cselszövést, a jelenben élünk,

És rozsdás szíveink újra verni kezdenek.

Ha megtaláljuk az idő ritmusát, újra repülhetünk.

Éljük az életünket

A világ végeihez vándorolva

Hiszek benned, most elkezdődik az utad velem,

A fényt keresve.

Ahogy tovább élünk,

Egy kicsit még vesztünk.

Eltakarva csalással és hazugsággal,

Megfagyottan állunk egyhelyben, Képtelenül arra, hogy felkiáltsunk.

Éljük az életünket

A világ végeihez vándorolva,

Bezárva

A visszavezető utat,

Az örökkévalóságig vándorolva.

Éljük az eletünket egy helyhez fagyva,

Képtelenül arra, hogy felkiáltsunk, az örökkévalóságig.